)
Amikor a mesék beteljesülnek, van benne valami szomorúság – a lengyel író, Józef Kozielecki elbeszélés-kötete címe (A beteljesült mesék szomorúsága) szellemében. Leginkább a vég lezártsága az, ami melankóliával tölti meg az embert. Az itt maradottak számára azonban vigaszt nyújt mindaz a humánum, szeretet és nevetés, amit Palásthy György mozgóképes alkotásai őriznek.
A Balázs-Béla díjas filmrendező Esztergomban született 1931. január 12-én. Nem vágyott filmművészi babérokra, elektrotechnikusnak készült, ám tizenhat esztendős gimnazista korában első helyezett lett egy irodalmi pályázaton, és sorsa ezek után más irányt vett. 1954-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskola (ma: Egyetem) filmrendezői szakán. Pályáját asszisztensként kezdte. A neve hamar ismertté vált, ő írta az Alba Regia és a Kölyök című nagysikerű filmek forgatókönyvét. A Balázs Béla Stúdió (BBS) első vezetőinek egyikeként dolgozott, noha ő maga sohasem forgatott filmet a BBS-ben. Egyik első rendezése Rejtő Jenő Vesztegzár a Grand Hotelben című regényének filmváltozata, a Meztelen diplomata című komédia volt.
Több népszerű vígjáték elkészítése után érdeklődése a gyermekvilág felé fordult, és hosszú évekig csaknem kizárólag ilyen témájú filmeket forgatott. Ekkor született a Török Sándor-mesékből trilógiát alkotó A varázsló, Hahó, Öcsi! és Hahó, a tenger! című filmje (ami gyereksztárrá tette Kovács Krisztiánt), de a legfiatalabb korosztálynak szólt a – városunkban forgatott – Tótágas és az Égigérő fű is. Az ezerkilencszáznyolcvanas évek megkerülhetetlen családi mozija lett – a Bálint Ágnes gyereknapló-regénye alapján születő – A szeleburdi család és a Szeleburdi vakáció. Ekkoriban készítette – szovjet-magyar koprodukcióban – a Kálmán Imre életét feldolgozó zenés drámáját, Az élet muzsikáját.
A rendszerváltást követően már alig állt a kamerák mögé, mindössze két filmet rendezett. 1997-ben került bemutatásra a Retúr című kesernyés „nyugdíjas-elégiája”, amihez egybegyűjtötte a hatvanas-hetvenes évek magyar filmjeinek nagy-öreg férfiszínészeit – Agárdy Gábort, Bárdy Györgyöt, Gera Zoltánt, Kibédi Ervint és Sinkovits Imrét –, ami egyben Sinkovits utolsó filmszerepe volt. 2001-ben mutatták be utolsó alkotását, A szalmabábuk lázadása című történelmi játékfilmet. A Páskándi Géza-regény nyomán készült alkotás az 1848-49-es forradalom és szabadságharc utáni időszak egy epizódját eleveníti fel, és a magyar filmgyártás történetében először számítógépes animációval „keltették életre” a szalmabábukat. Palásthy a Balázs Béla-díj és az érdemes művészi cím mellé a 2001-ben megkapta a Millenniumi (32.) Magyar Filmszemle életműdíját is. (Bővebben a művész életrajzáról: www.hidlap.hu/news/view/elhunyt-a-totagas-rendezoje és http://index.hu/kultur/cinematrix/ccikkek/2012/04/16/meghalt_palasthy_gyorgy_filmrendezo.)
Az esztergomi születésű rendező sohasem tépte el itteni gyökereit. Ennek köszönhető, hogy a Tótágas című filmjét teljes egészében a városban forgatta. A 76 perces zenés ifjúsági mozi Szergej Mihalkov szovjet-orosz író regénye alapján született – a forgatókönyvet Horgas Béla írta, a dalokat Lendvay Kamilló szerezte, a filmet Forgács Ottó fényképezte –, és a szülők és engedetlen-rosszcsont gyerekeik közti konfliktusról szól. Egy kisvárosban – ez Esztergom – egy szép nyári napon a szülők megelégelik csemetéik folytonos követelődzéseit, csintalanságait, és magukra hagyják őket. Boldoguljanak, ahogy tudnak. Persze, nagy felfordulás támad, minden tótágast áll – mialatt a szülők békésen, nyugodtan kempingeznek (egyetlen szabályuk, hogy nem szabad kiejteni a gyerek szót). A korlátlan szabadság azonban csak ideig-óráig boldogság a gyerekek számára, a nézeteltérések elsimítását a városban éppen a bábszínházával turnézó kisember (az orosz Alekszandr Szorokoletov megformálásban, Kútvölgyi Erzsébet szinkronhangján) kénytelen magára vállalni.
A főcímet követően kisvártatva láthatjuk a filmbeli fantáziatelepülés főterét, az esztergomi Széchenyi teret, illetve a Szent Tamás-hegyet. A moziban számos más királyvárosi utcával és épülettel szintén találkozhatunk, s míg megfigyelhetjük azok hetvenes évek végi állapotát, számtalan esztergomi lurkót – ma már felnőttet – vehetünk szemügyre statisztaként. Hiszen a professzionális gyerek és felnőtt színészek mellett a Tótágasban nagyon sok helybéli fiatal működött közre. Számukra minden bizonnyal nosztalgikus és kellemes élmény, ha emlékeiket újra átélhetik, ezt szerencsére a Youtube-csatornán meg is tehetik, ahol a film kilenc részre bontva megtekinthető (az első epizód: http://www.youtube.com/watch?v=WedNr-SYJQ8).
A Tótágas mindemellett minden esztergominak kötelező mozi, nem utolsó sorban azért, mert ékes bizonyítékául szolgál egy kiváló művész szűkebb pátriája iránti örök szeretetének.
Palásthy-paletta – ízelítő a rendezői életműből
Egy régi villamos, játékfilm, 1960
Meztelen diplomata, vígjáték, 1963
Másfélmillió, játékfilm, 1964
Mindenki ártatlan?, vígjáték, 1965
Ketten haltak meg, dráma, 1966
Sok hűség semmiért, játékfilm, 1966
Az özvegy és a százados, játékfilm, 1967
Segítség, lógok, vígjáték, 1967
Bors (öt epizód), tévésorozat, 1968
Hazai pálya, játékfilm, 1969
Az örökös, vígjáték, 1969
A varázsló, mesefilm, 1969
Hahó, Öcsi!, mesefilm, 1971
Hahó, a tenger!, mesefilm, 1973
Egy srác fehér lovon, játékfilm, 1973
Kopjások, történelmi dráma, 1975
Tótágas, zenés ifjúsági film, 1976
Vakáció a halott utcában, tévéfilm, 1978
Égigérő fű, ifjúsági film, 1979
Családi kör (16 rész), tévésorozat, 1980-1981
P. Howard. Írta: Rejtő Jenő, tévé-vígjáték, 1981
A szeleburdi család, családi vígjáték, 1981
Az élet muzsikája – Kálmán Imre, zenés életrajzi dráma, 1984
S. O. S. Szobafogság!, ifjúsági tévéfilm, 1987
Szeleburdi vakáció, családi vígjáték, 1987
Retúr, dráma, 1997
A szalmabábuk lázadása, történelmi játékfilm, 2001
