Muzslai Ágnes
Muzslai Zs. Ágnes, az egri főiskolán könyvtár-pedagógia szakos tanári képesítést szerzett, nyugalmazott könyvtáros. A kilencvenes évek elejétől jelentek meg írásai különböző helyi, megyei, országos lapokban, mint a Keresztény Élet, 24 Óra, Népszabadság, Esztergom és vidéke, 1996-tól 2003-ig a Komárom-Esztergom megyei Hírlap munkatársa, 2003-tól 2010-ig a Hídlapban olvashatták cikkeit.
Képaláírás - beszélgetés Brassai Gabriellával
A Duna Múzeum Európai Közép Galériájában május 3-án nyílt meg Brassai Gabriella esztergomi festőművész új alkotásaiból kiállítás. Két héttel a megnyitó után. a múzeum Képaláírás sorozata keretében Sinkó Gyula újságíró beszélgetett a festőművésznővel életéről és az alkotás folyamatáról. Brassai Gabriella Esztergomban élő festőművésznő tulajdonképpen egy olyan művész, aki gyakran meglepetést okoz a képeivel, a kiállítás anyagával, megjelenítésével a nézőknek. A természet mindig jelen van a képein, akár absztrakt halak vagy uszadékfából készült szobrokon át.
Ne gondolj a nagy kék elefántra
Brassai Gabriella festményei a Duna Múzeumban
Gyermekkorunk meséit idézi Brassai Gabriella új, önálló kiállításának címe. Az esztergomi Duna Múzeum Európai Közép Galériájában május 3-án nyílt tárlaton a festőművésznő új képeit is láthatjuk. A kiállítást Szabó Ágnes művészettörténész nyitotta meg.
Leonardo da Vinci találmányai az esztergomi Dzsámiban
Magyarországon először az esztergomi Dzsámiban láthatók Leonardo da Vinci festőművész, feltaláló, polihisztor fennmaradt rajzai alapján készült makettek A május 2-i tárlatnyitón résztvett a makettek készítője, Antal Lajos fafaragó mester is. Borz Tamás történész nyitotta meg a kiállítást, majd tárlatvezetőként bemutatta a működő szerkezeteket is. Napjainkban világszerte több múzeumot megtöltenek a Leonardo da Vinci munkái és leírásai alapján szakmájukat értő mesterek által elkészített modellek. Firenze, Milánó, Róma, New York legizgalmasabb interaktív kiállításai között tartják számon a mester műveit bemutató tárlatokat.
Nemzetközi kórushangverseny Esztergomban
Az esztergomi Művelődési Házban április 26-án két, Olaszországból érkezett kórus énekelt együtt az esztergomi Ars Musica kórussal a táti Musik-Land Utazási Iroda rendezésében.A kórusmuzsika kedvelői örömmel hallgatták a vendégénekkarok házigazdájaként fellépő Ars Musica kórus előadásában Kodály Zoltán Mátrai képek című népdal-összeállítását. A kórus már tíz éve működik a jelenlegi felállásában Vereczkei Attila karnagy vezetésével.Genovából érkezett egyházi kórus a Santa Maria Immacolata vegyes kórus. Az énekkart 1984-ben alapították, és főleg egyházi műveket adnak elő. Közreműködnek templomi szertartásokon. Karnagyuk dr. Paolo Petralia. Esztergomban klasszikus egyházi kórusművekből hallhattunk összeállítást. Olaszországhoz tartozik a dél-tiroli Welschellen városka. A welchelleni Kirchenchor idén ünnepli megalakulásának 125 éves évfordulóját. Mivel a településen élők egy része a ladin nyelvi közösséghez tartozik, így a kórus az egyházi szertartásokon olasz, német, latin és ladin nyelven énekel. Karnagyuk Alex Craffonara. Esztergomi fellépésükön a kórus a nemzeti viseletükben lépett fel, és hangulatos népdal-összeállítást adtak elő német és ladin nyelven.
Képaláírás
Kádár Katalin grafikus vallomása életéről, alkotói világáról.
Az esztergomi Duna Múzeum új sorozatot indított Képaláírás címmel. Az Európai Közép Galériában kiállító kortárs művészekkel történő beszélgetés során bepillantást nyerhet az érdeklődő az alkotói folyamatba. Kádár Katalin grafikus „Vízgyűjtő” című kiállítása március 22-én nyílt meg a Duna Múzeumban, április 18-án pedig a Képaláírás sorozat részeként a művészetbarátok találkozhattak az alkotóval. Sinkó Gyula újságíró vezette a beszélgetés Kádár Katalin grafikussal, amelynek során hallhattunk életéről, művészi elképzeléseiről, és új alkotásairól is szólt.
Tonko Zsuzsanna kiállítása Esztergomban
Az esztergomi Művelődési Házban március 14-én nyílt meg Tonko Zsuzsanna képzőművész tűzzománcképeinek kiállítása. Mivel a megnyitó Nemzeti Ünnepünk előestéjén volt, egy kis megemlékezésre is sor került, amelyen közreműködött Maronka Csilla színművész, intézményigazgató, a Temesvári Pelbárt Ferences Gimnázium diákkórusa és a párkányi Kisbojtár Együttes.
A "Sisi-kiállításról" - még egyszer
Wittelsbach Erzsébet, bajor hercegnő, magyar királyné és osztrák császárné – népszerű nevén Sisi királyné - születésének 175. évfordulója alkalmából portréfestő pályázatot írt ki Mudrák Béla Tamás művészetellátó bolttulajdonos, mecénás, vállalkozó. A pályázatra beérkezett festmények közül harmincat láthatott a közönség, március 1-én az esztergomi Prímás Pince kiállítótermében. A „Sisi portréfestő pályázat„ válogatott képeinek megnyitóján adták át a pályázat első három helyezettjének díjait is. Sisi királynő portrékiállítása Esztergomban nagyon is helyén való, hiszen a városban szinte állandóan érezhető a királyné jelenléte a róla elnevezett Duna-parti parkban sétálva, ahol a bejáratnál Zala György alkotásáról készült Erzsébet királyné bronzszobor másolata fogadja az embereket. A megnyitón Borovi Dániel művészettörténész feltette a kérdést: vajon mit jelent ma számunkra az életében oly nagyon szeretett királyné. A kiállított portrék is bizonyítják, hogy a tisztelettel és hálával emlegetett királyné személyisége a mai festőművészeket is megihleti.
A pályázat első díját a kolozsvári származású Kádár Tibor festőművész vette át, aki a Herendi Porcelán Manufaktura porcelánfestő iskolájának létrehozásában is közreműködött. A második díjat Tusai István – a kolozsvári képzőművészeti egyetem 22 éves hallgatója kapta. A harmadik díjat a zalaegerszegi születésű Szabó Attila festőművésznek ítélték oda. Kovács Ágnes, a szegedi Radnóti Miklós Kísérleti Gimnázium tanulója a 20 év alatti művészek kategóriájának különdíját kapta.
Sisi királyné portréinak tárlata április 1-ig látható az esztergomi Prímás Pince kiállítótermében.
Dunán innen - Dunán túl
Bugyács Sándor és Tóth Zsófi festőművészek kiállítása
Az esztergomi Művelődési Házban február 22-én nyílt meg Dunán innen-Dunán túl címmel Bugyács Sándor és Tóth Zsófi festőművészek közös tárlata, a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület valamint az Esztergomi Várszínház és Kultúrmozgó közös szervezésében. A kiállítást Wernke Bernát költő ez alkalomra írt versével nyitotta meg.
Pálos Imre sportvezető, újságíró kitüntetése
Az Esztergom és Vidéke, 1986-től újrainduló helyi lapban olvashattunk Pálos Imre tollából részletes beszámolókat a különböző sportrendezvényekről. A közkedvelt mérnököt, sportvezetőt, sportújságírót éveken át gyakran látták az esztergomiak, amint kerékpárján a sporteseményekre siet. Szinte mindig biciklivel járt, ezzel is példát mutatva a sportos életvitel és a környezetvédelem mindennapi gyakorlatáról. Pálos Imre február 9-én vette át a helyi sportegyesületek által alapított „Esztergom Sportjáért Életműdíjat” .
Civil kezdeményezésre 15 esztergomi sportegyesület 2012-ben megalapította az „Esztergom Sportjáért Életműdíj”-at, melyet olyan személyek kaphatnak, akik több mint 50 éve a sportban eltöltött munkájuk, példamutatásuk miatt elismerést érdemelnek. Markó Béla labdarúgó volt az első, aki 2012-ben e díjban részesült.
Negyven éves a Duna Múzeum
Esztergomban 1980-ban nyitotta meg kapuit a vízügy történelmi múltját őrző és bemutató Duna Múzeum. Az új intézmény az 1730 táján épült volt Káptalani épületben kapott helyet és hamarosan a város egyik nemzetközileg ismert múzeuma lett. Az évfordulón az állandó kiállítás mellett Galyasi Géza Attila és Radócz Balázs Stereo-chrom című közös kiállításával várja látogatóit.
A Duna és a magyar vízgazdálkodás történetét bemutató állandó kiállítást a gyermekek számára is vonzóvá tették. Filmek, pancsolási lehetőséget adó vízi makettek elsősorban a gyerekek számára jelentenek élményt. Az interaktív múzeumlátogatás, az aktuális eseményekhez kötődő múzeumpedagógiai tevékenység sok gyereket és családot vonzott az elmúlt évtizedek alatt a Duna Múzeumba. A művészetbarátok számára, pedig az Európai Közép-Galéria időszakos kortárs képzőművészeti tárlatai nyújtottak feledhetetlen élményt. Nem véletlen hogy számos díjat kapott a múzeum e negyven év alatt. Az Év Múzeuma lett 2001-ben, az Év Európai Múzeuma különdíját 2003-ban vehették át a Duna Múzeum munkatársai, majd felsorolásképpen: Múzeumok Majálisa (2004), Családbarát Múzeum (2005), Múzeumok Majálisa (2007), Vendégbarát Múzeum (2009).








