Kernstok és Nyergesújfalu

Írta: Németh Gabriella 2011. augusztus 01. hétfő, 20:30
Rate this item
(3 szavazat)

 250px-kernstok_kroly_narckpe_1903.jpg - 24.98 KbA budapesti Szépművészeti Múzeum 2011. május 17-től szeptember 12-ig ad otthont A Nyolcak c. kiállításnak. A csaknem 200 alkotást bemutató tárlat a Nyolcak nemrég bezárt pécsi tárlatának újragondolt, a jelentősebb művekre koncentráló változata. 1909-ben forradalmi művészcsoport született Magyarországon. 1911-ig "keresők"-nek nevezték magukat: keresték az új korszak új kifejezési formáját. 1911-ben nevüket "Nyolcak"-ra változtatták.

A csoport tagjai: a polgári, radikális eszméket valló Kernstok Károly; a csoport legmerészebb alkotója Berényi Róbert; Pór Bertalan, aki elsősorban monumentális, sokfigurás vásznaival tűnik ki; a kitűnő portréfestő, Tihanyi Lajos; Czigány Dezső, aki klasszikus nyugalmú, puritán felfogású önarcképeket és csendéleteket festett; Czóbel Béla és Márffy Ödön, akik a "fauve"-ok festészetének iskolázott mesterei; és Orbán Dezső, aki az erőteljesebb formák felé vonzódott.
Az impresszionizmus világképében nőttek fel, de új stílust akartak teremteni. Természetesen kötődtek a modern képzőművészet nagy áramlataihoz, ám anélkül, hogy művészetük az európai avantgarde hazai utánzásává sekélyesedett volna. Az érzéskultusszal szemben - ami az impresszionizmust jellemezte- az értelem elsőbbségét hangsúlyozták a művészi alkotófolyamatban. Az első kiállításuk mottójaként ezt írták: „ A természet hívői vagyunk. Nem az iskolák látásával másoljuk. Értelemmel merítünk belőle.” Impresszionizmus-ellenességük nem csak művészetükben nyilvánult meg, hanem az impresszionista világkép, és ezen keresztül a polgári életérzés és világszemlélet elleni lázadásban is.
Bár szellemi rokonságuk tagadhatatlan, művészeti stílusuk nem olyan egységes, mint korábban pl. a nagybányaiaké, így „Nyolcak stílusról” valójában nem beszélhetünk.
A Nyolcak rövid fennállásának időszakában az irodalom, a zene és a képzőművészet legjobbjai találtak egymásra, többek között Ady és Bartók is.
Kernstok Károly- a Nyolcak egyik vezéregyénisége- 1873-ban született Budapesten. Édesanyját kéthetes korában elvesztette, így került Nyergesújfalun élő nagyszüleihez, ahol 8 éves koráig nevelkedett. Középiskoláit Budapesten végezte. Művészeti tanulmányait az Iparművészeti Iskolában kezdte, majd Münchenben tanult Hollósy Simonnál, később pedig a párizsi Julian Akadémiára járt. Hazatérte után Benczúr Gyula mesteriskolájában folytatta tanulmányait. A MIÉNK (Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre) alapító tagja volt. 1907-ben hosszabb időt töltött Párizsban, ami nagy hatással volt művészetére, és gyökeresen megváltoztatta látásmódját. Fontos szerepet játszott a Nyolcak művészcsoport megalakításában.
1912-ben műtermet építtetett Nyergesújfalun, és ettől kezdve a nyarakat itt töltötte. Villája „kis Helikon” volt a XX. század első két évtizedében. A magyar művészeti élet olyan nagy egyéniségei fordultak meg nála, mint Feszty Árpád, Ady Endre, Márffy Ödön feleségével, Csinszkával, vagy Czóbel Béla.
Mikor 1919. március 21-én megalakult a Tanácsköztársaság, Kernstokot egy Nyergesen működő szabadiskola alapításával és vezetésével bízták meg. Az iskolát a plébániaépület egyik szárnyában helyezték el. Az egyik legkedvesebb tanítvány Derkovits Gyula volt. De itt ismerkedtek a festészettel- kezdetben csak mint ecsetmosók, modellek- Nyergesi (Maul) János és Nyergesi István is. Vecsési Sándor Munkácsy- díjas (szintén nyergesi születésű) festőművész szerint a Kernstok- villa valamiféle kisugárzással bírhat, ha ennyi festő született a közvetlen környékén.
Kernstok a Tanácsköztársaság leverése után börtönbe került, majd Berlinbe emigrált, 1926-ban tért vissza Magyarországra. Nyergesi műtermében még egy ideig fia, ifj. Kernstok Károly dolgozott. 1945 után a villát államosították, a műtermet lebontották. Jelenleg a megmaradt épület romos állagú. Mihelik Magdolna, Nyergesújfalu város polgármestere elmondta, hogy a külső megőrzésével ugyan, de át fog alakulni a ház, hisz belátható időn belül nem lenne esély önerőből a műemléki előírásoknak megfelelően felújítani.
Kernstok Károly 1940-ben halt meg Budapesten. Nevét Nyergesújfalun utca, és a város általános iskolája viseli.
Filmen is találkozhat az érdeklődő Kernstokkal: A Nyolcak nyomában címmel egy 61 perces HD formátumú, angol felirattal ellátott ismeretterjesztő- oknyomozó dokumentumfilm készült Szalay Péter rendezésében, a budapesti Szépművészeti Múzeum megbízásából, melynek bemutatóját őszre tervezik. Számos bohém történet mellett a film feleleveníti, hogyan fosztották meg Tihanyit a bajuszától, vagy hogyan került Czóbel képe Párizsba. Az alkotók végigjárják a Nyolcakhoz köthető legfontosabb helyszíneket, így- Kernstoknak köszönhetően- eljutottak Nyergesújfalura is. A város mintegy 10 percnyi anyagot kapott a filmből. A nézők láthatják a Kernstok- villát, a festő által látogatott régi pincéket, a lovas fogatot a Dunában és pincesorok felé közeledve. A nyergesiek felfedezhetnek jó néhány ismerős arcot is. Július 26-án Nyergesújfalu polgármestere, Mihelik Magdolna és három társa- Padányi Lajos, Ridly István és Szentkúti Dénes- is meghívást kapott a film bemutatójára, utána pedig kerekasztal-beszélgetésen vettek részt- adja hírül a Nyergesi Hírmondó.
A Szépművészeti Múzeum kiállításának megnyitóján is képviseltette magát Nyergesújfalu: a szíves invitálásnak eleget téve húszan utaztak a polgármesterrel az ünnepélyes eseményre. A tárlatot Pálinkás József az MTA elnöke, Rockenbauer Zoltán valamint Baán László a Szépművészeti Múzeum főigazgatója nyitotta meg, stílusosan Bartók muzsikája mellett.
A tárlaton megtekinthető a dokumentumfilm egy 13 perces változata is. A kiállítás közel 200 képe közül egy teljes folyosót foglalnak el a nyergesi ihletésű képek.
Ezekben még szeptember12-ig gyönyörködhet a képzőművészet iránt érdeklődő közönség, akik közt remélhetőleg nagyon sok nyergesi, vagy a környékén élő lesz.

Németh Gabriella

Németh Gabriella

Németh Gabriella tanító és nemzetiségi nyelv- és irodalomtanár. Nyergesújfalun él, és 1990 óta a süttői II.Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanít német nyelvet. NOMEN EST OMEN.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor