Rate this item
(0 szavazat)

gdr.jpg - 19.75 KbKedves ismerősöm, Kovács Ilonka szólított meg pár nappal ezelőtt, hogy autóbuszos utat szervez Székesfehérvárra, a Magyarok Világszövetsége IX. kongresszusának nyitó konferenciájára és az ehhez kapcsolódó Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatra. Volna-e kedved velünk tartani? – tette föl a kérdést, és én nagy örömmel mondtam igent. Egyrészt azért örültem a megszólításnak, mert gyermekkoromban jártam utoljára a koronázóvárosban, másrészt nagyon felcsigázott a Magyarok Világszövetségének beharangozója, amellyel az idei kongresszusra hívták föl a figyelmet. Az MVSZ négyévente tartja kongresszusát, amelynek mindig van valamilyen vezérfonala, jelszava, de fogalmazhatunk úgy is, hogy mottója. „Élet vagy halál!” – hangzik az idei vezérgondolat, Petőfit idézve.

Az első hallásra megdöbbentőnek tűnő mottóválasztás Patrubány Miklós elnök megnyitó beszédét hallgatva egyre inkább indokoltnak tűnhetett. Nem kevesebbről beszélt ugyanis a Magyarok Világszövetségének elnöke, mint arról, hogy sorsdöntő időket élünk, amikor a nemzet – de az emberiség is – súlyos kihívások előtt áll. A magyarság nagyon megszenvedte az elmúlt évszázadot, korunk embere komoly válságokkal néz szembe, és egyre többen keresik a megoldást, a lehetséges kiutat. Az MVSZ fennállása óta azzal a céllal szervezi meg az egyes világkongresszusait, hogy egyrészt ernyőszervezetként összefogva közös gondolkodásra szólítsa a nemzet felelősségben osztozó tagjait, másrészt a lehetséges kiutakat keresve mutasson utat a jövőbe. Mindegyik kongresszus hoz valamilyen fontos határozatot, amelynek végrehajtása, a gyakorlatban történő megvalósítása a következő négy év feladata. A legutóbbi, 2012-es világkongresszus a magyar nemzet meghatározását dolgozta ki, az augusztus 15. és 20. között zajlónak pedig nem kevesebb a célja, mint az élhető jövőkép felvázolása.

Hogy mennyire súlyos időket élünk, az világosan kitűnt dr. Eva Maria Barki,  Bécsben élő, nemzetközi jogász előadásából. A magyarul is szépen beszélő, a magyar nemzeti érdekek szolgálatát fölvállaló tekintély igen súlyos gondolatokkal tűzdelt előadását nem volt könnyű hallgatni. Akik az úgynevezett alternatív médiákból (is) rendszeresen tájékozódnak, azok talán nem lepődtek meg túlságosan az egyes állításokon, ám sok olyan információ is elhangzott, amelyek sokunkat megdöbbentettek. Az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok első számú célja Európa gyengítése, és annak megakadályozása, hogy létrejöjjön egyfajta szövetség az Európai Unió és Oroszország közt, sokak előtt ismert. Az sem volt teljesen új információ, hogy az ún. háttérhatalmi elit a nemzetállamok megszüntetését és egy nemzetközi, kevert kultúrával rendelkező néptömeg létrehozását szeretné. Ám arról, hogy a jövőben „átnevelő táborok” létesítésével szeretné ez a bizonyos világelit a rebellis, lázadó fiatalokat „toleranciára” nevelni, meglehetősen új információ volt. Eva Maria Barki, saját állítása szerint, magas pozíciókat betöltő uniós politikusoktól kért bővebb tájékoztatást ez ügyben, a válasz azonban az volt, hogy „a dolgok jelenlegi állása alapján ez a kérdés még nem aktuális.” „Háborúban állunk, és sajnos a Nyugat már menthetetlen. Magyarországnak és Közép-Európának kell mutatnia az irányt, nekik kell a kivezető utat mutatniuk. Félő ugyanis, hogy az arab tavasz után európai tavasz is jöhet” – fejezte be előadását a jogásznő.

Őszintén szólva, jólesett az ebéd és a kis levegőzés a nyitó konferenciának otthont adó Magyar Királyi Szálló előtti téren. A Nagyboldogasszony Napi Kegyeleti Zarándoklatot is nyitott szívvel vártuk. A mi társaságunk a Bory-vár elől indult, hogy aztán a másik három helyszínről indult csapattal a Felsővárosi Általános Iskola udvarán álló Fejér kemencénél egyesülve az új kenyér és bor szentelő szertartáson vegyen részt.  Az egyesült tömeg – immár Aranybulla zarándoklat néven – a Magyar Királyi Szálló felé tartott, ahol a Világkongresszus elnöksége köszöntötte a résztvevőket. Ezt követően indultunk a Fő utcán haladva a Koronázó térre, a hajdani Koronázó Bazilika kapujához, ahol kegyeleti szertartáson vettünk részt a Romkert szomszédságában. A nap zárásaként autóbusszal visszatértünk a Bory-vár közelében található Végh Alajos – a  Rákóczi Szövetség megyei elnöke – pincéjéhez és portájához, ahol vacsorával és borral kínáltak bennünket. Egy igazán tartalmas, lelki feltöltődésre alkalmat nyújtó napot zártunk este 9 óra után, amikor elindult autóbuszunk hazafelé. Valamennyi résztvevő nevében ezúton is szeretném megköszönni Kovács Ilonkának, hogy megszervezte számunkra ezt a zarándoklatot.

Tátyi Tibor

Tátyi Tibor

Tátyi Tibor a brünni egyetemen végzett történelem és magyar szakon. Korábban általános iskolában és középiskolában tanított, jelenleg szerkesztéssel és fordítással foglalkozik. Pedagógiai és irodalmi jellegű írásai a szlovákiai magyar pedagógusok és szülők folyóiratában, a Katedrában, a Hogyan Tovább? című lapban, az Átkelőben, a Prágai Tükörben, továbbá az Új Képben - vajdasági magyar pedagógusok lapja - jelentek meg. Párkányban él.
 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor