Mit olvas az esztergomi könyvtárlátogató?

Írta: Hámosné Szőke Anna 2017. június 10. szombat, 10:36
Rate this item
(0 szavazat)

ftg 2.jpg - 75.21 KbKíváncsiak voltunk, milyen az olvasói ízlés, mit olvasnak leggyakrabban manapság a könyvtárlátogatók, ezért lekérdeztük a Helischer József Városi Könyvtár integrált könyvtári rendszeréből a legtöbbet kölcsönzött könyvek listáját. Legutóbb 2005-ben volt országos felmérés és programsorozat Magyarországon A Nagy Könyv címmel, melynek célja az országosan legnépszerűbb regény megválasztása, valamint az olvasás népszerűsítése volt. A győztes regénynek, amely megkapta a „Magyarország legkedveltebb regénye 2005” címet, az Egri csillagok bizonyult, a második és harmadik helyet A Pál utcai fiúk és az Abigél nyerte el. Változott valami az elmúlt 12 évben? Összeállítottuk az esztergomi top 10-et mind a felnőtt, mind a gyermek olvasók tekintetében. Először a felnőtteknek írt könyveket mutatjuk be.

A tizedik helyen Rebecca Stonehill A költő felesége című romantikus regénye áll. A költő felesége egy ötven éven át ívelő történet, amelyet három rendkívüli nő beszél el. Csodálatosan szívszorító regény egy családról, amelyet feldúl a háború, de összeköt a szeretet, a veszteség és a remény.
A kilencedik Ugron Zsolna Úrilányok Erdélyben című kötete. Ugron Zsolna első regénye valóságos utazás báltermeken és mosókonyhákon, palotákon és romokon, szövevényes rokoni kapcsolatokon és egy sodró szerelmen át a pesti nyüzsgésből a Kárpátok lábához.
A nyolcadik helyre Belinda Alexandra A toszkán rózsa című könyve került; a romantikus regény Olaszország történelmének egy szégyenteljes korsza-kában, a fasizmus idején játszódik. A helyszín pedig Toszkána szíve: Firenze.
A hetedik helyen Benkő László Tatárjárás trilógiáját találjuk. A Tatárjárás tökéletes példája annak, hogy valójában szeretjük a történelmet. Epikus, izgalmas, ízes nyelven elbeszélt, monumentális történet. Ha elolvassuk, egy nagyon személyes nézőpontból fogunk mindent megtudni a magyar történelem kulcsfontosságú eseményéről, az 1241-42-es mongol hadjáratról és megszállásról.
A hatodik Charles Martin A megváltás reménye című regénye lett. Charles Martin a saját, félbeszakadt amerikai futballbeli pályafutása emlékére írta ezt a könyvet, mintegy terápiás céllal saját magának és a szintén sportoló fia részére, amolyan megszívlelendő apai jó tanácsként: soha ne szálljon el. A siker kulcsa a csapatjáték és a kitartás, és azt se felejtse el, hogy mi a legfontosabb az életben.
Az ötödik helyet Douglas Preston Becsapódás című krimije szerezte meg. Preston több szálon futó története krimi, de tudományos-fantasztikus szemlélettel is rendelkezik. Sőt, tökéletesen bele tudta illeszteni az eseményeket a mindennapok világába. A szerző a szakértelmét nem akarja ránk erőszakolni, inkább csak megmutat egy részt a szakterületből, épp annyit, amennyi szükséges a történet megértéséhez.
A negyedik helyre Paula Hawkins A lány a vonaton című kötete került, ami műfaját tekintve pszichothriller. Az izgalmas olvasmány a vonat, az újonnan felbukkanó szereplők, visszaemlékezések, ködös pillanatok, találkozások, menekülések, keserűség és a múlt iránti vágyakozás egyvelege, ahol senki sem az, akinek elsőre hisszük.
A dobogó legalsó fokán Dan Brown Infernóját találjuk, biztos a filmek sikere vonzotta ehhez a könyvhöz az olvasókat. A krimiben van művészettörténet és némi kódfejtés is kiválóan összekeverve.
A második, előkelő helyen Dragomán György Máglya című regénye végzett. A Máglya sok szempontból folytatása a szerző első regényének, A fehér királynak: mindkét műben gyerekszereplő szemén keresztül látjuk a világot, mindkettő egy félig-meddig fiktív Erdélyben játszódik, de míg A fehér királyban az egyik fő kérdés az, hogyan lehet élni egy zárt diktatúrában, hogyan őrizheti, hogyan élheti meg az egyes ember az egyéniségét, a szabadságát az elnyomásban, addig a Máglyában már az, hogy mit kezd magával az ember, mikor elméletileg (papíron legalábbis mindenképpen) beköszöntött a szabadság, de az előző rendszer romjai, emlékei, képviselői még mindenütt ott vannak.
Az aranyérmet Fábián Janka könyvei szerezték meg. Az Emma-sorozat tulajdonképpen családregénybe szőtt szerelem és történelem. Fábián Janka nem elég, hogy nagyon intenzíven és mélyről mutatja meg a szereplők érzelmi és gondolati világát, félreértéseit, de nem mulasztja el a mindennapok eseményein át megmutatni a magyar történelem XX. századi valóságát.
Összességében örülünk, mert a top 10-ből 5-öt magyar szerzők művei szereztek meg. A könyvek sorrendje nem okozott igazán meglepetést, az országos könyvtárak statisztikáiban is hasonló tendenciákra bukkanhatunk, a top 10-be leginkább a szórakoztató irodalom került fel. Úgy gondoljuk, felesleges lenne ezen művek irodalmi értékének boncolgatása…
A gyerek és ifjúsági könyvek sikerlistája a következőképpen alakult. A sort Marék Veronika Boribon című sorozata zárja. Marék Veronika két hőse, Boribon és Annipanni majd fél évszázada lakik rengeteg kisgyerek szobájában, segítenek nekik elaludni, betegeskedni, kirándulni, focizni és sok-sok aprónak tűnő, de annál súlyosabb konfliktust feldolgozni, és a mese, a képek erejével átélni.
A kilencedik helyet Rahn Sabine: Lovas történetek című könyve foglalja el. Rövid, szépen illusztrált történetek, kizárólag a lovak világából. Mind a 8 történet szereplői más gyerekek, lovak. Az olvasni már tudó gyerekeknek nagy sikerélmény lehet a könyv elolvasása.
Könyvtárunkban a nyolcadik helyet szerezte meg a Nagy Könyv győztese: Gárdonyi Géza Egri csillagok. Buda elfoglalása és a török 1552. évi hadjáratának kiemelkedő fontosságú eseménye, az egri vár ostroma szolgál fő témájául.
Hetedik lett Bartos Erika: Anna, Peti és Gergő sorozata. Az óvodás korú gyerekek nagyon szeretik könnyen érthető mondatai, valamint aranyos hétköznapi történetei és szép illusztráció miatt.
A hatodik helyen J. K. Rowling Harry Potter fantasy sorozata végzett. A sorozat első kötete 1997-ben jelent meg Harry Potter és a bölcsek köve címen, s ezt követően világsiker lett a többi kötet is. Az utolsó könyvet 2007 júniusában adták ki, azóta több mint 450 millió példányt adtak el a sorozatból, összesen 74 nyelven. Az utolsó négy kötet egymás után állította fel a „leggyorsabban eladott könyvek” rekordját a könyvkiadás történetében.
Az ötödik helyet Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője kapta meg. Egyértelműen azért, mert kötelező olvasmány. Szerkezetileg a regénynek két fonala van. Az egyik a glogovai pap és húga, Veronka, a másik a vörös esernyő titka, Gregorics Pál és törvénytelen fia, Wibra Gyuri története.
A negyedik helyen A Pál utcai fiúk végzett Molnár Ferenc tollából. Magyarországon az egyik legolvasottabb és legnépszerűbb regény, kötelező olvasmány általános iskola ötödik osztályában. Külföldön a legismertebb magyar regény. A könyv máig ható nemzetközi népszerűsége arról tanúskodik, hogy olvasói szerint örök élethelyzetekről szól, bárhol, bármikor történhetett volna.
A harmadik helyezést Leiner Laura Szent Johanna gimi sorozata szerezte meg, amely a tinik sikerkönyve. Talán a tévében látott Szívek szállodájabéli Gilmore lányokhoz lehetne hasonlítani.
A dobogó középső fokára Jeff Kinley Egy ropi naplója került. Ez a könyv tízéveseknek íródott, ne várjunk tőle világmegváltást, a korosztály számára azonban kiemelkedő siker. Találó gyermekhumora van, ezért olyan sikeres a gyerekek körében. Semmi nagyot nem akar átadni, csak szórakoztat. Ilyen könyvek is kellenek, főleg azoknak, akik most ismerkednek a könyvek világával.
Végül elérkeztünk az első helyezetthez, aki nem más, mint Bartos Erika Bogyó és Babóca sorozata. Bogyó, a csigafiú és Babóca, a katicakislány: aranyos történetek, egyszerű rajzok, szerethető szereplők; a kicsiknek nem is kell nagyon ennél több. Bartos Erika meséivel megnyugtató, harmonikus világot közvetít, nevéhez sok gyermekkönyv fűződik, történeteit maga illusztrálja. Személyes kedvencem az írónőtől a Hoppla meséi – Vendégségben Pécs városában, ami tulajdonképpen egy gyermek útikönyv. Többet ad, mint egy pécsi fotóalbum, gyönyörködtetőbb, mint egy várostérkép, mesésebb és kedvesebb, mint egy turistakézikönyv a kedves, szép rajzaival.

Related items (by tag)

back to top