A festészet néma költészet

Írta: Szabó Lászlóné 2017. október 12. csütörtök, 15:52
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 4.jpg - 59.41 KbNagy érdeklődés kísérte Németh Valéria, párkányi festőművész képeiből rendezett kiállítás megnyitóját Dorogon, az Eötvös Galériában 2017. október 10-én. A Felvidék különböző pontjairól, Révkomáromból, Pozsonyból, Érsekújvárból, Rózsahegyről érkeztek barátok, rokonok. Szép számmal jelentek meg párkányi, esztergomi, dorogi művészetkedvelők is.

A megjelenteket Vígh Attila úr, az Eötvös József Általános Iskola igazgatója köszöntötte. A kiállítást Szabó Lászlóné, az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat tudósítója, nyitotta meg. A műsorban közreműködött Juhász Jusztina fuvolaművész és Wernke Bernát költő, aki saját versével köszöntötte a kiállító művészt. Az alábbiakban közöljük a megnyitón elhangzottakat.
„Tisztelt kiállítást látogató, művészetszerető Közönség, Kedves jelenlévő Vendégek!
Szabó Lászlóné vagyok, az Esztergom és Vidéke Társadalmi és Kulturális Folyóirat munkatársa. Engem ért az a megtiszteltetés, hogy Németh Valériát és művészetét bemutathatom Önöknek. Olyan művész képeit tekinthetjük meg ma, aki festményeit megálmodja, majd az álmait megfesti. Közeledvén a Magyar Festészet Napjához, mindannyian átérezhetjük Németh Valéria kiállításán, hogy a művészet miként is tud részévé válni az életünknek. Mind a művelőknek, mind a csodálóknak. Komoly gondolatok, üzenetek átadására és közvetítésére képes a művészet minden ága. Képes a lelket ápolni, kezelni és fejleszteni egyaránt.
Németh Valéria mindig érdeklődött a művészetek iránt, szereti a festészetet, az építészetet, a csodálatos zenei alkotásokat. Ha utazásai során megérkezik egy idegen városba, mindig a galériákat keresi fel először, mert ott érzi otthon magát. Nyugdíjasként kezdett komolyabban foglalkozni a képzőművészettel. Ezt annyira komolyan gondolta, hogy 2010-ben beiratkozott a Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola felnőtteknek szóló képzésére. Lehetősége volt rá, hogy különböző technikákat kipróbáljon, művészeti irányzatokkal kísérletezzen. Tanáraira szeretettel emlékezik, igen sokat tanult tőlük. Alkotótáborokban is gyűjtött tapasztalatokat, Szőgyénben, a lengyelországi Kłobuckban, Esztergomban, Kovácspatakon. Rendszeresen látogatta Gúgyela Tamás rajzszakkörét. Bangó Miklós, esztergomi festőművész is jó tanácsokkal látta el, biztatta, így támogatva tehetsége kibontakoztatását. Tőle tanulta meg, hogy a festészet három összetevőjét megfelelő mértékben kell alkalmazni. A rajz, az arány és a színezés – az alkotási folyamat lényeges elemei. Lassan megtalálta saját kifejezésmódját, azóta rendszeresen dolgozik, alkot. Saját jelrendszert alkotott magának, könnyedén, görcsök nélkül készíti képeit. Művészileg értékes alkotások kerülnek ki a keze alól. Csoportos tárlatokon már sokfelé megmutatta tehetségét. A helyi kiállítások mellett bemutatta alkotásait Budapesten, Kismaroson, Nagymaroson is. Önálló kiállítással szerepelt a Párkányi Barta Gyula Galériában és Esztergomban, a TÁR-LAK Szalonban.
Németh Valéria képeiről eszünkbe jutó, meghatározó fogalmak a vidámság, a játékosság, a színesség, a kreativitás. Korábban gyakran sötétebb színekkel dolgozott, az évek során képi világa könnyedebbé, derűsebbé vált, koloritja kifinomult, a színek megfelelő árnyalatainak nagy jelentőséget tulajdonít. A festmények káprázatos színei, tónusgazdagsága, laza formái rokonságot mutatnak az impresszionizmus törekvéseivel. Rendkívüli fantáziával komponált absztrakt formavilága saját belső törvényei szerint működik. Alkotásai olyan kisugárzással bírnak, amely pozitív impulzusokat, feltöltődést kínál nézőiknek a hétköznapok monotonitása során. Elsőként a grafikák kelthetik fel érdeklődésünket. A vonal művészete a rajz. Alaposan kidolgozott, finoman megmunkált alkotások ezek – rendkívül munkaigényesek. A portrék mellett két nagyméretű, barna tónusú grafikát is láthatunk, amelyeket egy tündérmese ihletett. A festményeken a szín a minden, olyannyira, hogy a festészet nem más, mint a szín művészete. A festmény színfoltok egésze, amely a művész mondanivalójának megfelelően hangulatokat kelt fel bennünk. Elhaladva a képek előtt, csendéletek, majd fákról és a természeti környezetről készült alkotások következnek. Több esetben saját kertjét, virágait örökítette meg a festőnő. A természet szeretete, megbecsülése, a fák iránt érzett tisztelete sugárzik a képekből. Mindez nem véletlen, mert együtt él a növényekkel, szeret kertészkedni. Színpompás rózsákat, tulipánokat láthatunk, ijesztő homokbánya, haragos tenger, sima vizű folyó kékje tűnik föl egyik-másik képen. A fákhoz különös kapcsolat fűzi a művészt. Ezen a ponton idézzük legkedvesebb versét, Szabó Éva, egykori rádiós szerkesztő költeményét, amely talán rávilágít, hogy miért olyan kedvesek Valéria számára a fák. „Fának születtem. Állva élek. / Nem voltam szeszélye a szélnek. / Levél vagy? Azt kell megtanulni. / Nem szabad, csak fölfelé hullni.” Járhatunk az őszi erdő színpompás fái között vagy a kopár téli erdőben, az az érzésünk támad, hogy a kép szemlélése során körüljárhatjuk, körülölelhetjük a fa törzsét. A kiállítás legizgalmasabb részén a fantáziaképek találhatók. Ezek az alkotások a képzelet szüleményei, egy-egy álom ihlette őket. Németh Valéria festészete mind a valóság, mind az álomvilág emlékeiből táplálkozik, gazdag, érett mondanivalóját újszerű eszközökkel fejezi ki. Alkotásain időnként a naiv festészet elemeit is alkalmazza.
Németh Valéria festészete színvilágában, ecsetvonásaiban, kifejező erejében olyan érzéseket és érzeteket képes közvetíteni a néző felé, amelyeket szavakkal nem tudunk elmondani, kifejezni. A szemet gyönyörködtetni, s a szemet elvarázsolni nehéz feladat, hiszen sok inger ér bennünket a hétköznapokban. Egy új világot tárni elénk, és megmagyarázhatatlanul lekötni a figyelmünket, óriási kihívás, amelyre Valéria festészete képes. Festészetében számomra az a megkapó és egyedi, ahogy az álmokat és a valóságot egyszerre tudja képeiben megmutatni.
Németh Valériának jó egészséget és további szárnyalást kívánok az alkotómunka terén. Bízom benne, hogy Önöknek örömteli felüdülést, megnyugvást, kikapcsolódást fog jelenteni a tárlat megtekintése. A kiállítást ezennel megnyitom. Köszönöm, hogy meghallgattak.”
Ajánljuk a tárlat megtekintését, amely 2017. november 10-ig látogatható a délutáni órákban, 15.00 és 19.00 óra között.

A fotót Szabó László készítette.


Wernke Bernát:

ősz van

(Németh Valéria művésznőnek)

még csak,
cafatnyi rángások öklei
dörgetik az estet-
zokogóba vonódott keblekre
                                        perdülve….
lefolytak a hajlatag habok-még
nem messzire-énekük még
visszatéreget, mielőtt végleg
érkezne, az egyre sötétülésbe
szárnyalló alkonyok könnye…..a
göröngyösült hetekbe, hol majd
zsongó beesések csírázódnak, a
keményedő arcokra….bíborból
vedlett, nemrég még dallamozó
színeinek lágy tükreit, vissza-visszasíratva…

….de a jövő hónapok vezérelte kövek
mozgásai, még csendben vannak-nem
dobnak még erre, rengeteg teljes árnyaikból
csak csekélyet…….noha elnyúló szunnyataguk
homályát, már tántorítják ránk, sejtéseink
kezdeti hullatagán…….de ki-kigyúlnak még, a
fonnyadó sugarak……lengeteg szemekben
álmodozva,…..és ez arcok szeleteinek
egészei, koronázódnak majd Valéria
képein…
                        2.
a nyári ringatag mélységek
szeme, hűvösödő szelek, fedele
alá töltődött
                    ernyetegbe……, de
de igaz borongást, csak lassúba
pezsegtet, még odébb vannak, a
keményedő meredekek-szorító
kopogásuk nem csúszhat még ránk….
riadtba kergetve minket sután, a
szökőbe olvadozó napfény után….de
e vereség nem hull mindenre….Valéria
tekintetét is sajátsággal, férkőzi
be……hisz szóródik rá, a sok hallomás,
látomás, mi fülébe, szemébe tapasztódik, a
fákon át……..és a sosem alvó szálak, ecset
hullámoztatására rezonálnak, a táj erre
csatangoltatásában……és hogy puszta, vagy
erdő mélye,-mindegy…színes szállatait
szórja szerte, …délután
vagy már a jövő éj partján…övé e feladat, s
őrzi is, múlhatatlanát- és szóródik egyre
nyúló dicsősége, a fanyarodva szálló
októberi ködöt is túlba henteregtetve….mik a
szomorodó légből ki-kicsengenek…..hát ne
feledkezzen meg sosem rólunk akik várjuk
őt, mindigbe megújulón -már csak a sziszegőbe
vedlett fények szerényéből, lépjen felénk
 ide….fészket büszkítve, szomorodó tekinteteinkbe
 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor