Legyen öröm az olvasás!

Írta: Szabó Lászlóné 2017. október 31. kedd, 08:38
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 21.jpg - 52.73 KbA Szlovákiai Magyar Írók Társasága – együttműködve a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesülettel és a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületével – 2017. október 25-én rendezte meg az Irodalomnépszerűsítés lehetőségei című szimpóziumát Dunaszerdahelyen, a Kortárs Magyar Galériában. A témában cikkeket író, publikáló, könyveket megjelentető előadókat és gyakorlati szakembereket hívtak meg a rendezvényre.

A konferenciát Hodossy Gyula, a Szlovákiai Magyar Írók Társasága (SZMÍT) elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyozta az irodalom népszerűsítésének fontosságát. Ahhoz, hogy Szlovákiában még 50 év múlva is beszéljenek magyarul, az kell, hogy sikereket érjünk el az olvasóvá nevelés terén. A tanácskozás alkalmat ad arra, hogy a lehetőségeket számba vegyük. A nyelvhasználat legfelső foka, a szépirodalmi nyelv, voltaképpen a gondolatok szavakba öntése. A gondolkodás alapvető feltétele a nyelv. A nyelvi forma a valóságot a gondolkodás segítségével tükrözi.
Dr. Gombos Péter egyetemi docens, a Magyar Olvasástársaság – HUNRA elnöke, igen aktuális kérdéseket érintett. Digitális bennszülöttek olvasóvá és irodalomra nevelése címmel tartotta előadását, amelyben a helyzetkép felvázolásával a problémákra irányította figyelmünket. A következő kérdésekre kereste a választ: Hogyan változott meg a világ? Melyek a változás irányai, ezek milyen problémákat vetnek fel? Milyen eredmények, megoldások születtek? A digitális társadalom kialakulásával érezhető a változások hatása. A digitális bennszülöttként iskolába kerülő gyereknél megváltoztak az olvasási és egyéb szokások. Az örömmel, szívesen olvasó emberek – családtagok – mintái csak kevés helyen lelhetők fel. Az iskola is nehéz helyzetben van, mert a belső képalkotás képessége hiányzik a tanulókból. A tanulmányokból, felmérésekből kiderül, hogy az internet és a könyv nem ellenségek. Nem azokból lesznek a nem-olvasók, akik gyakran használják a világhálót. Az olvasóvá nevelésben a mesélésnek döntő fontossága van, amit a lehető legkorábban el kell kezdeni. Az iskolában az élményszerű irodalomórákat kell előtérbe helyezni, hogy tudatosuljon tanítványainkban az, hogy az olvasás kikapcsol, szórakoztat, jó érzéssel tölt el. Befejezésül a kortárs ifjúsági irodalom alkotásaiból ajánlott a hallgatóságnak.
Lacza Tivadar felvidéki magyar publicista, műfordító, számos tudománytörténeti és tudományos ismeretterjesztő kiadvány szerzője. Előadásának címe – Romokon nyiladozó vadvirágok – egy kis pontosításra, magyarázatra szorult. Az értéket teremtő, elfeledett helyek felfedezéséről és köztudatba emeléséről beszélt előadása során. Hangsúlyozta, hogy az olvasóvá nevelésnek része a szellemi értékek továbbadása. Ezek megkedveltetésének bevált módszere a kollektív élményszerzés, azaz tanulmányi kirándulások szervezése. Hosszan sorolta azokat a helyeket a Felvidéken, ahol a megmaradt magyar nyelvemlékeket ismertethetjük meg tanítványainkkal. Az irodalmi emlékhelyek meglátogatása során olyan történelmi személyekkel ismerkedhetünk meg, mint Tinódi Lantos Sebestyén, Bornemisza Péter, Pázmány Péter, Rimay János, Szenczi Molnár Albert, Bél Mátyás, Amade László, Mikes Kelemen, Baróti Szabó Dávid. Az előadás mindenkit meggyőzött arról, hogy a Felvidék olyan, mint egy élő irodalom- és történelemóra.
Nagy Tibor gyakorló pedagógus előadásának címe: Kortárs nem társ. Bevezetőként az olvasás fontosságáról, a lehetőségekről és a körülményekről szólt. Kiemelte, hogy minden jel arra mutat, hogy a kortárs irodalmi alkotások, olvasmányok sokkal hatékonyabban érik el céljukat és közönségüket, mint a régi, klasszikus, ide vonatkozó könyvek. A problémát az jelenti, hogy mennyi időt enged a tanterv ezeknek a feldolgozására.
Reicher Erika, a Selye János Egyetem könyvtárának munkatársa, a könyvtárosok szemszögéből vizsgálta az irodalom népszerűsítésének lehetőségeit. Előadásának címe: A szlovákiai magyar könyvtáros szakma törekvései az anyanyelv és kulturális értékek megőrzésére. Az előadás során egy felmérés tanulságait osztotta meg a hallgatósággal. A következő kérdések köré csoportosította gondolatait: Mitől függ a szervezői aktivitás mértéke? Milyen nehézségek és hiányosságok nehezítik a könyvtárosok munkáját? Milyen rendezvényeket szerveznek gyerekeknek, fiataloknak és felnőtteknek?
Nagy Katalin okleveles andragógus, könyvtáros, az esztergomi Helischer József Városi Könyvtár munkatársa az Iskola – könyvtár – olvasás összefüggéseiről beszélt. Az előadás első részében az identitás megőrzésének legfontosabb feltételeit és intézményeit vázolta fel. A szlovákiai magyar közösség az erőszakos asszimiláció ellen, anyanyelvének és kultúrájának megőrzéséért küzd. Az iskola szerepe kiemelt fontosságú az identitás megőrzésének folyamatában. A folytatásban a magyar iskolák elleni támadások három hullámát ismertette az előadó. A magas szintű, hatékony anyanyelvi oktatás a magyar kisebbség megmaradásának, fejlődésének és boldogulásának záloga. A megoldást az oktatási önigazgatás megvalósulásában látja. Befejezésként a könyvtárak közötti, határokon átívelő programokról esett szó. Előadását egy nagyon találó idézettel zárta: „A könyvtár, jegyezzük meg jól, nemcsak művelődési eszköz, nemcsak tudományos intézmény, de anyanyelvünk és nemzeti kultúránk egyetlen intézményes őrhelye. Ezt szolgálni minden magyar kötelessége, akár könyvtáros, akár olvasó!” (Brogyányi Kálmán 1941. Magyar könyvtári szolgálat)
A konferencia végén hozzászólások következtek, majd a Szlovákiai Magyar Könyvtárosok Egyesületének díjait adták át a kultúra népszerűsítéséért. Elismerésben részesült dr. Zilizi Zoltán történész Zoboraljáról, a Somorjai Könyvtár dolgozóinak közössége és Kecskés Ildikó érsekújvári könyvtáros.
Olvasóvá nevelni nem könnyű dolog. Az olvasóvá nevelés valójában egy út, amelynek állomásait érdemes előre eltervezni. Zárásként idézzük Csukás István tanulságos gondolatait: „Kodály mondta, hogy abból lesz a jövő közönsége, akit megtanítanak rá. Einstein meg azt mondta, ha azt akarod, hogy intelligens legyen a gyereked, olvass neki sok mesét. Ha azt akarod, hogy még intelligensebb legyen, olvass neki még több mesét. És hogyan kell írni nekik? A gyerekeknek úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban.”

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor