A Rudnay Társaság kiállítása

Írta: A .Bak Péter 2017. november 05. vasárnap, 19:11
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 25.jpg - 403.08 KbA Rudnay Társaság a névadó Rudnay Gyula (1878 -1957) Kossuth-díjas festőművész, főiskolai tanár halálának 60. évfordulójára emlékező kiállítást rendezett 2017. szeptember 5. és október 1. között a Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház Corvin Galériájában (1165 Budapest, Hunyadvár utca 43/c.).

Rudnay Gyulának

Dicső cigánya színnek, fénynek, árnynak,
Magyar borúnak és magyar derűnek,
Gazdag szegénység áldott orgiája
A képeid, hol álmok hegedülnek.

A földet érzem, mely viharban ázott,
Az eget érzem, mely bizton hajol ránk,
A régi gyászból születő világot,
A lelkedet, édes, bús Magyarország!
                                        Juhász Gyula (1926)

A. Bak Péter Corvin-díjas festőművész, a Rudnay Társaság elnöke, köszöntőjében beszélt a társaság megalakulásáról. 1993-ban Bartha Zoltán festőművésznek, Rudnay egykori tanítványának fejében született meg a Rudnay Társaság létrehozásának gondolata. A Fővárosi Bíróság 1994. október 31-én jegyezte be mint kulturális nonprofit szervezetet 6126. sorszám alatt, Művészek Rudnay Gyula Baráti Emléktársasága néven. Rövidített neve: Rudnay Társaság. Az első „tiszti kar”: elnök – dr. László Gyula régészprofesszor, festőművész, Széchenyi-díjas; társelnök – Csáki-Maronyák József festőművész, Kossuth-díjas; főtitkár – Eigel István festőművész, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész; társtitkár – Szurcsik János festőművész, Munkácsy-díjas, Érdemes Művész.
„A sokféle művészeti törekvések leforognak, mint a naptári napok. A mi művészetünk alapja csak e föld és e föld népének kultúrája lehet. Ha megvan a magyar zenének, a magyar dalnak a maga külön világa, akkor meg kell lennie a magyar piktúrának is.” (Rudnay Gyula)

Célkitűzésük: Rudnay Gyula emlékének ápolása, művészetének megbecsülése és népszerűsítése, valamint szellemiségének megőrzése, továbbadása. Ezek alapján lettek tagok például: Miklóssy Gábor festőművész, tanszékvezető egyetemi tanár; Schéner Mihály Kossuth-díjas festőművész; P. Bak János Janus Pannonius-díjas festőművész, Rudnay tanársegédje; Makovecz Imre Kossuth-díjas építész; Erdősi Katalin szerkesztő; Dömötör János múzeumigazgató; Bényi László festőművész, művészettörténész. 1997-ben 500 példányban megjelent a „Művészek Rudnay Gyula Baráti Emléktársasága – EMLÉKALBUM” című kiadványa. Dr. László Gyula halála után Eigel István lett az elnök. Őt követte Szurcsik János, majd 2010. május 31-én A. Bak Pétert, Rudnay Gyula keresztfiát választották meg elnöknek. A tagság eleinte főleg Rudnay tanítványokból állt, de ahogy lenni szokott, a Rudnay Társaságot is utolérte a kiöregedés és a megfogyatkozás. Egyre többet járnak temetésre. Elkerülhetetlenné vált új tagok felvétele. A. Bak Péter évente egy-két kiállítást szervez és rendez a társaságnak a fővárosban és vidéken. A társaság tagjai között lévő művészettörténészek, művészeti írók – honorárium híján -- nem írtak sem a Rudnay Társaságról, sem a kiállításokról. Ezt a feladatot is A. Bak Péter, mint Petőfi Sándor Sajtószabadság-díjas újságíró, művészeti szakíró látja el. A Rudnay Társaság kiállításai 2010-től: Gerenday Közösségi Ház (Lábatlan), Moldvay Győző Galéria (Hatvan), Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház – Harmónia Szalon (Bp. XVI. ker.), CSILI Művelődési Központ -- Muszély Ágoston Terem (Bp. XX. ker.), Corvin Művelődési Ház – Erzsébetligeti Színház Kamara Terem (Bp. XVI. ker.), Répce Galéria (Répcelak). A mostani, Corvin Galériában rendezett kiállítást dr. Kelényi István művészettörténész, főiskolai docens ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. Megnyitójában kiemelte a rendezés szakszerűségét, amit A. Bak Péter és Terényi István végzett nagy hozzáértéssel, majd egyenként bemutatta a kiállítókat.

Kiállító művészek: A. Bak Péter, † Bartha Zoltán, Benkő Cs. Gyula, †Berki Viola, †Fáy Győző, Jó Ilona, Kallai Sándor, †Kun István, †László Gyula, László Lilla, †Miklóssy Gábor,†P. Bak János, †Rudnay Gyula, †Somogyi Imre, Szurcsik János, Terényi István, †Weintrager Adolf, Zichó Gabriella, Zsuráffy Mária. Meghívott vendégkiállító: Szabó János.
Érdekességként megemlítette, hogy már többen követik A. Bak Péter régóta működő kezdeményezését, miszerint a kiállítók közé meghív egy-egy kiváló alkotót vendégművésznek. A művészek után az alkotások bemutatása következett.
A. Bak Péter, Pogány Ö. Gábor művészettörténész szerint „…mintha Rudnay festészetének egyenesági leszármazottja volna.” Tájképein (Őszi fasor, Dunapart) az évszakok változásait gazdag színárnyalatok festői előadásában figyelhetjük meg. Falusi utca c. figurális olajképén egy eltűnőben lévő világot örökít meg bővérű festőiséggel. Bartha Zoltán sötét színekre hangolt olajképeit, köztük portrékat (Rossz Pesta bácsi és felesége, Az utolsó matyó szűr, Kis Erzsa kék lityában, Csendélet árvalányhajjal) még a mestere, Rudnay életében festette. Benkő Cs. Gyula Ferenczy Noémi-díjas, a társaság új tagja. Négyzetes formátumú, pontosan szerkesztett táblaképein finom rajzolattal, pasztelles kolorittal, egyéni hangon ábrázolja mediterrán témáit (Tájkép, Délidőben, Mediterrán ősz). Berki Viola Munkácsy-díjas, Érdemes Művész „Alku” című fekete-fehér, gazdagon rajzolt, míves linómetszetének témája és gondolatisága ma is aktuális. Fáy Győző, az Olaszországban nagy sikereket elért és díjazott művész „Napraforgók” című olajképén nagyvonalúan, fölényes szakmai tudással festette meg az egyik kedvenc, az ecsetjére sokszor visszatérő témát. Jó Ilona fotográfus, a társaság új tagja. A gondosan megválasztott témát (Tihany, Naplemente, Rétszilas) szigorú szerkesztéssel komponálja képpé. Nagy hangsúlyt fektet a színes fotók technikai kivitelezésére. Kallai Sándor művésztanár lendületes ecsetkezelésű, színgazdag, jól komponált, változatos témájú (Stégek, Tanyák, Alkonyat) olajképeivel a magyar táj avatott tolmácsolója. Kun István Római Ösztöndíjas művésztanár, „Erdőben” című kisméretű, mélytüzű olajképe a tárlat gyöngyszeme. László Gyula Széchenyi-díjas, Kossuth-díjas, Magyar Örökség Díjas grafikus, festő, régész, egyetemi professzor fölényes rajztudását bizonyítja egyvonalas tusrajzában, amellyel a női test szépségét dicséri. László Lilla Rudnay unokahúga. A magyar táj iránti szeretetét láthatjuk a változatos témájú táblaképein (Ökrök a Hortobágyon, Tavasz az erdőben, Téli nádas). Gazdag kolorit, rajzos előadásmód jellemzi olajképeit. Miklóssy Gábor Állami-díjas, Érdemes Művész, főiskolai tanár drámai hangvételű, erőteljes színvilágú „Drámai táj” című olajfestménye Rudnay Gyula művészetéhez áll közel. P. Bak János Balló Ede-díjas, a Rotary Club Nagydíjasa, titkára és tanára a bajai Rudnay Festő Akadémiának, a nehéz fajsúlyú festői dikció megteremtője. „Cigánysor” című olajvászna zamatos, gazdag, mélytüzű kolorittal festett életkép. Rudnay Gyula Kossuth-díjas, Kiváló Művész, a Barcelonai Világkiállítás Nagydíjasa, a Corvin-lánc és a Corvin-koszorú tulajdonosa, főiskolai tanár, rektor, akinek a legtöbb tanítványa volt, és teljesen egyedülálló, senkihez sem hasonlítható magyar nemzeti művészetet hozott létre Európában. „Falusi tragédia” című szénrajzával szerepel. Somogyi Imre „Csendélet” című remeke a festészet szeretetét, a magas szakmai tudást, a legszebb és legjobb festői hagyományokat idézi fel a műértőben. Szabó János főiskolai tanár, a kiállítás meghívott vendégművésze. „A Dunánál” (József Attila) című olaj táblaképén megidézi a nagy költőt. Az érdekesen szerkesztett horizontális kompozíció, a biztos rajztudás, a visszafogott színhasználat és a festői előadásmód jellemzi a művet. Szurcsik János Munkácsy-díjas, főiskolai tanár, egykori Rudnay növendék, hiteles tolmácsolója a magyar vidéknek, az egyszerű, kétkezi dolgozó embernek és az őket körülvevő használati tárgyaknak. Frissen, a helyszínen festett képei (Tiszabögi rév, Kosár, szék, szakajtó, vaslábosok, Kirakott gyümölcsök) első látásra vázlatosnak tűnnek, majd a színes ecsetvonások lassan képpé rendeződnek. Terényi István a társaság új tagja. „Vágta előtt” című nagyméretű olajvászna Rudnay lovasképeit juttatja eszünkbe. Többi képe (Az utolsó színes virág, Pihenőben, Virágok) visszafogott színvilágú, a festő lelkébe enged bepillantást. Weintrager Adolf Székely Bertalan-díjas művésztanár lenyűgöző szakmai tudásáról árulkodik a nagy technikai virtuozitással létrehozott művészi akvarell festménye (Esős szadai reggel). Zichó Gabriella MAOE Ösztöndíjas művésztanár, plein air-ben, mély átéléssel festett művészi tájképei (Vadvirágok, Lábatlani látkép, Vágatfúrás, Fent a hegyen) a valőrök gazdagságát mutatják. Zsuráffy Mária művésztanár a társaság új tagja. A levegővel átitatott, atmoszférikus, finom, visszafogott színvilágú vízfestmények (Tópart, Lábatlani borospince, Horgász, Nyergesújfalui templomtorony) szakavatott mestere.
„Mi, akik tanítványai voltunk, meghatottan, tisztelettel és szeretettel emlékezünk reá és képeire. Tudunk az Ő szemével és szeretetével látni embereket és tájakat, vihart és szűzellőn tiszta égboltot. Nemes emberségével, lángoló egyéniségével feledhetetlen példaképünk.” (László Gyula, 1968.)
Dr. Kelényi István megnyitóját Rudnay Gyula szavaival zárta: „A világ minden kultúrnemzetének féltett kincse az őt kifejező művészete. Mert egy nemzet annyit ér, amennyi kultúrájának mélysége vagy magassága. Kultúrájának fokmérője mindig saját művészete volt és lesz.”

Fotó: Mészáros Tibor

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor