Mi lesz veled Esztergom?

Írta: Szabó Lászlóné 2018. január 29. hétfő, 19:45
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 92.jpg - 66.73 KbKerekasztal beszélgetésre hívta az érdeklődőket 2018. január 24-én a TÁR-LAK Szalon. Az ÖKO-LÉTFORMÁK kiállítás zárórendezvényeként városfejlesztési eszmecserén vehettünk részt. Esztergom aktuális városfejlesztési lehetőségeiről dr. Prokopp Mária művészettörténész, Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész, Bánhidy László alpolgármester, Mújdricza Ferenc építész, Udvardyné Pásztor Ágnes, a zeneiskola igazgatója és Philipp Frigyes, városunk főépítésze mondta el véleményét.

Bánhidy László alpolgármester úr vázlatosan ismertette azokat az elképzeléseket, amelyeknek anyagi fedezete már rendelkezésre áll, így a közeljövőben megkezdődhetnek a munkálatok. Hangsúlyozta, hogy a Bazilika építése óta nem volt a városban olyan nagyszabású építkezés, mint ami most várható. A vasút villamosítása hamarosan befejeződik. Jelentős összeg áll rendelkezésre a Kovácsi-templom feltárására. A Simor János utca felújítása elkészül, a piac elhelyezése is megoldódik egy új helyen. Elkészül a dunai gát, a Zeneiskola felújítása, és 4 sportcsarnok épül. A volt ÉDÁSZ Székház és a Fürdő Szálló is megújul.
Mújdricza Ferenc építész jelenleg több olyan nagyobb projekt megtervezésén és kivitelezési lehetőségein dolgozik, amelyek kihasználatlanul álló, igencsak romos esztergomi épületek hasznosítását célozzák meg. Ezek a belváros szégyenfoltjai már évek óta. Megtekinthettük az egykori, Esztergom központjában álló Városi Gazdakör Székházának átalakítási terveit. Az esztergomi Bazilika alatti több ezer négyzetméteres monumentális pincerendszer hasznosítására is születtek elképzelések, a középpontban több új nagyteremmel. A Szemüvegkeretgyár romos épületének hasznosítása is megoldható, étterem, könyvtár, színház befogadására alkalmas. A nagyszabású nyári zenei rendezvények is ide, megfelelő helyre kerülhetnének a Széchenyi térről és a Vízivárosból. Szó esett a Bazilika környékének rendezéséről is az eredeti (19. századi) terveknek megfelelően. Az építész városépítő és városszépítő elképzeléseit nem lenne szabad figyelmen kívül hagyni, mivel a terveket elkészítette, ezek megvalósítása közösségi célokat szolgálna.
Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész különleges modellt képvisel a hazai kortárs építészetben: nemcsak megtervezi, hanem kivitelezi is a beruházásokat. Főműve a józsefvárosi Orczy Fórum, amely Budapest egyik legizgalmasabb urbanisztikai kísérlete, ahol templom és galéria is található. Kapcsolata Esztergommal több évtizedre nyúlik vissza. 1966-ban ő tervezte Esztergom modern építészetét reprezentáló alkotását, a Tökházat. Nagy sajnálatára az épület évekkel ezelőtt magánkézbe került, funkcióját egyáltalán nem tölti be. Rendezvényteremnek pedig igen kiváló lenne. Visszavásárlásával egy rendezvényközponttal gazdagodhatna Esztergom. Hozzászólásában kitért arra is, hogy építészetileg is gondolnunk kell a 2020-ban megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Rövid az idő a felkészülésre, ezért bizalommal ajánlotta a város vezetőinek figyelmébe Mújdricza Ferenc terveit, amelyek komoly összefogással és együttműködéssel – önkormányzat és egyház – megvalósíthatók. Zárásként felajánlotta, hogy ezt a kerekasztal-beszélgetést budapesti galériájában folytathatják az érdekeltek.
Dr. Prokopp Mária művészettörténész professzor asszony a Balassa Társaság elnökeként vett részt a megbeszélésen. Elöljáróban köszönetét fejezte ki a város vezetőségének a lehetőséget arra, hogy Esztergom aktuális városfejlesztési lehetőségeiről beszélgessünk. Elmondta, hogy Esztergom ügye országos jelentőségű. A kormány fontosnak tartja a kulturális örökség megismertetését, megőrzését és átörökítését. Ebben a kérdéskörben kiemelt helyen kezelik városunkat. Megalakult a NÖF (Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság), amelynek vezetője Latorcai Csaba helyettes államtitkár. Az elmúlt években átalakították a kulturális örökségvédelem szervezeti rendszerét. Fontos rekonstrukciós és helyreállítási projektek valósulhatnak meg. Ajánlotta, hogy városunk komolyabban foglalkozzon ezekkel a lehetőségekkel, forduljon bizalommal a kormányzati szervekhez: „Merjünk nagyok lenni, és merjünk kérni!” Az esztergomi építészek keressék a lehetőséget arra, hogy országos szinten is bemutathassák elképzeléseiket. Biztatónak tűnik a Kévés György által felajánlott lehetőség is. Örömmel üdvözölte az alpolgármester által felvázolt terveket, de figyelmeztetett arra, hogy a testnevelés mellett a szellemi életre is gondolni kell. Szüksége van városunknak galériákra, rendezvénytermekre, ne hanyagoljuk el a zenei nevelést sem.
Udvardyné Pásztor Ágnes, a Zsolt Nándor Zeneiskola igazgatója röviden szólt a zeneiskola épületéről, amely egyedülálló lehetőségekkel bír. Példája lehet annak az összefogásnak, amely Reményi Károly egykori igazgató vezetésével jött létre, és amikor szinte a semmiből teremtették meg az intézményt. Kihangsúlyozta, hogy szellemi, kulturális műhelyek is segíthetik Esztergom kibontakozását.
Philipp Frigyes – városunk főépítésze – szerint a problémák egy megfelelő jövőkép felvázolásával könnyebben orvosolhatók lennének. A város 60-80 éves lemaradását a turizmus felpörgetésével, merész álmok szövögetésével nem lehet bepótolni. Kifogásolta az esztergomi polgár méltóságát, zavaros jövőképét. Az apátiából van kiút, el kell döntenünk, hogy milyen szerepet szánunk Esztergomnak a közeljövőben. (Megjegyzés: Kinek kell eldöntenie? Mindenkinek egyenként? Elképzeléseket kell a polgárok elé tárni, akkor majd lesz miből választani.) Kitörési pontként említette a zenét, a reneszánsz dallamok megszólaltatását. A fürdőkultúra felélesztése is fordulópontot hozhatna a város életében, amely Párkánnyal együttműködve valósulhatna meg. Harmadrészt itt van az ötvös iparművészet, amelynek komoly hagyományai voltak Esztergomban.
Esztergom helyzete sok szempontból nem vethető össze más, hasonló léptékű magyar városéval. Olyan kulturális és történeti hagyományokkal rendelkezünk, amilyennel más városaink nem. Álljon előttünk Babits Mihály példája, aki így beszélt városunkról: „A szellem azonban, mely belőle árad, pontosan az a szellem, aminek Szent István nyitott kaput ebbe az országba. Az európai kultúra és keresztény egység szelleme.” Értékválsággal küzdő korunkban csak ez lehet a vezérfonal, amely mellett elindulhatunk a tervezés és a megvalósítás útján.

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor