Könyvbemutatók a Laskai Osvát Antikváriumban

Írta: Szabó Lászlóné 2018. február 01. csütörtök, 18:07
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 94.jpg - 58.23 KbDr. Raffay Ernő történész és Vastag Andrea irodalomtörténész könyvbemutatójára került sor az esztergomi Laskai Osvát Antikváriumban 2018. január 25-én. A köteteket maguk a szerzők mutatták be vetített képekkel kiegészítve.

A házigazdák nevében Mezeiné Tomorszky Mária üdvözölte a népes számú közönséget. Elsőként Vastag Andrea mutatta be könyvét, amely Csinszka – Boncza Berta – összes versét tartalmazza, és ezekhez hat tanulmányt írt. Az ifjú szerzőnek korábban már megjelent egy könyve Ady Endre feleségéről: „Csinszka – a Halálra szánt kivételes virág” címmel. Ez a monográfia nem egyszerű életrajz volt, hanem komoly tudományos munka, eddig soha meg nem jelent fotókat is tartalmazott. Az új kiadvány, a „Szívem véresre szétzúzott játék…” tekinthető az előző könyv folytatásának. Ezzel a szerző célja az volt, hogy a teljes igazságot mutassa be Ady múzsájáról. A könyv legfontosabb üzenete, hogy Csinszka nemcsak múzsa és feleség volt, hanem maga is alkotó ember. Emléke azonban napjainkig úgy él a köztudatban, mint aki másokat ihletett alkotásra. A kötetben Csinszka 1931-ben megjelent verseivel és ezekhez kapcsolódóan képzőművészeti munkáival is találkozhat az olvasó. A nyomtatott forma mellett az eredeti kéziratokról – amelyeket az MTA Kézirattárában és a Petőfi Irodalmi Múzeumban őriznek – másolatokat is láthattunk. Az első kötetben az életrajzi mozzanatokra helyezte a hangsúlyt a szerző, Csinszka kivételes egyéniségének megismertetése volt a cél. A folytatásból kiderült, hogy Boncza Bertát egy tehetségtelen múzsánál sokkal többnek kell tekintenünk – az emberi vonatkozások mellett művészi tekintetben is. A kötet három részből áll: 1. az eddig ismert, 1931-ben megjelent versek, 2. az előző kiadásból kimaradt versek és strófák, 3. az író tanulmányai Csinszka költészetéről. Zárásként a szerző ismételten kiemelte, hogy mi volt a kötettel a célja: „Ezzel a Csinszka összes verseit közlő második kötetemmel tehát az a valódi célom, hogy felhívjam a figyelmet Csinszka művészetére, annak sokszínűségére, valamint, hogy bebizonyítsam: Boncza Berta is volt olyan költő, hogy elismerésre legyen érdemes, hogy az erdélyi magyar költészet elismert alkotói között tartsuk őt számon, hogy benne legyen a mai magyar köztudatban…”
Dr. Raffay Ernő a szabadkőművesség és Ady kapcsolatát több könyvében vizsgálta már. Ezekben bemutatta Ady jellemrajzát, amelynek során a költő életművének negatívumai is terítékre kerültek. A bemutatásra kerülő új kötet „Ady Endre és a Nyugat” címen került kiadásra, benne sosem hallott titkos történetekkel, a költő prózai (publicisztikai) életművével foglalkozik. A következő kérdésekre keresi a választ: Miért, kik és milyen céllal alapították a Nyugatot? Miért volt szükség Ady Endrére? Ki volt Ignotus? Helytálló-e Octavian Goga, az egyik legnagyobb román költő, bírálata? Hogyan kerül a képbe Németh László, Babits Mihály és Móricz Zsigmond? Raffay Ernő szigorúan levéltári forrásokra támaszkodó újabb kötete tabukat dönt le, olyan kérdésekre ad választ, amelyeket a tudományos élet fel sem mert tenni. Kutatásaival újraírja a XIX. század végének és a XX. század elejének magyar történelmét és irodalomtörténetét. A szerző elmondta, hogy a Nyugat főszerkesztője, Ignotus Hugó (eredeti nevén Ignotus-Veigelsberg Hugó) szabadkőműves volt. Az összefüggéseket így magyarázta a szerző: „Nem érdektelen, hogy Ady Endre 1908. január 1-től csak a Nyugatban publikált verset. Ezzel a kizárólagossági megállapodással a szerkesztők magukhoz láncolták Adyt, akinek szerelmi költészete a világirodalom legnagyobb alkotásai között említhető, politikai költészete viszont ostoba, káros és művészileg is felejthető színvonalú. A Nyugat mégis ezekből közölt legtöbbet.” Magyarázatként Raffay tanár úr hozzáfűzte, hogy Adyt két dologgal lehetett megvásárolni: a hírnévvel és a pénzzel. A Nyugatnál mindkettőt megkapta. A tragikus sorsú költő élete során szellemi és erkölcsi béklyóba kényszerült, a Magyar Királyságot szétzúzó erők zsoldjában állt. Idézzük néhány fejezet címét, ezek rávilágítanak a könyv tartalmára: Konzervatív vélemények Adyról – A magyar irodalmi élet deformálása – Ady szellemi keresztapái – Ady Endre szellemi megkísértése – Ady felvétele a szabadkőműves közösségbe.
Izgalmas, szellemi értelemben pedig nagyon gazdagon rétegzett könyvekkel ismerkedhettünk meg. Olyan információkat szerezhettünk, amelyek eddig ismeretlenek voltak számunkra, általuk rejtett összefüggésekre figyelhettünk fel. A könyveket az érdeklődők megvásárolhatták, dedikálásra is volt lehetőség.

A fotót Szabó László készítette. 

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor