Rate this item
(0 szavazat)

fsv 95.jpg - 336.39 KbAz esztergomi Helischer József Városi Könyvtárban mutatták be január 29-én Osvai László és Szendrei Róbert helyismereti kötetét, amely az Esztergomi családok címet viseli. A kötet hat családot mutat be, a Feichtinger, a Kamenszky, a Lőrinczy, a Niedermann, a Palkovics és a Pfalcz család történetét ismerhetjük meg. A könyv a könyvtár Városunk, Múltunk sorozatának negyedik része. A rendezvény kezdetén Várady Eszter igazgató asszony köszönetet mondott Romanek Etelka polgármester asszonynak az önkormányzat támogatásáért, valamint átnyújtott neki egy kötetet, mint a könyvben szereplő egyik leszármazottnak. A könyvbemutatón jelen lévő valamennyi leszármazott, utód szintén megkapta ajándékba az Esztergomi családok egy-egy példányát.

A szerzőkről: dr. Osvai László belgyógyász, tüdőgyógyász főorvos, nyugdíjba vonulásáig a belgyógyászat osztályvezető főorvosa. 1977. október 1-én került Esztergomba, és a belgyógyászaton kezdett el dolgozni. 1994-től lett az Esztergomi Tüdőgondozó vezetője. Azóta kezeli, gondozza a város és a vonzáskörzetébe tartozó tüdőbetegeket. 2000-től jelennek meg orvos portréi az esztergomi orvosokról, valamint ő írta meg az esztergomi kórház történetét is. Szerkesztésében jelenik meg a Kolos füzetek, és ő kezeli Esztergom jelentős helytörténeti honlapját, az http://www.ekor-lap.hu/. Dr. Szendrei Róbert jogász, szociálpolitikai szakértő, önkormányzati tanácsadó, két kislány édesapja. Beszélt arról, hogy annak idején, gyermekkorában nagyapja fogta kézen, s vitte magával a család gyökereit kutató útjára levéltárakba, plébániákra. Történelmi időutazásként élte meg az írást, sok mindent megértett saját magából is.
1683-ban, a török kiűzése után a romokban heverő Esztergomot elkezdték újjáépíteni. 1686 után olasz hadmérnökök dolgoztak az átépítéseken, de végül csak a török rombolást állították helyre. A harcok alatt Esztergom teljesen elnéptelenedett, alig maradt négyszáz lakosa. A megyét 8-9 ezer ember lakta. A nemesség és a polgárság elmenekült. A várost a feudális kötöttségek elől menekülő jobbágyok, németek, csehek, rácok népesítették be újra. Ők az ingyen kapott földekre vályogházakat építettek a középkori kőházak helyén. A város megindult a polgárosodás útján. Ez idő tájt építtette fel Keresztély Ágost érsek a Vármegyeházát az Érseki Vízivárosban, ezzel is jelezve, hogy a török hódítás után is jogot formál a vármegye örökös főispánságára.
A város visszafoglalását követően épült fel a mai Városháza a Piac téren, ami ekkor Bottyán János háza volt. A házat a király kúriává avatta, ezzel elismerte Bottyánt, mint városi polgárt. Ez adómentességgel járt együtt, ami nem tetszett a városiaknak. A főbíró házát megtámadták, és Bottyánt is meghurcolták emiatt. Idővel újjáépítették a városi templomokat. 1700-ban letették a ferences templom alapkövét is. 1701-re a királyi várost már kétezren lakták. Újra iskolák kezdtek működni, erőre kapott az ipar, sorra céhek alakultak. Az érsekség és a papi testületek viszont a török kiűzésével sem költöztek vissza Esztergomba, bár 1691-ben I. Lipót 10 000 forintért visszaadta Esztergomot és Érsekújvárt az érseknek, akinek feladata lett volna a városok helyreállítása. I. Lipót 1703. október 23-án Bécsben kiadta azt az oklevelet, ami Esztergomot visszahelyezte régi jogaiba. Sajnos, a kiváltságlevél a Rákóczi-szabadságharc alatt elpusztult. Az érsekség végül csak 1820-ban került vissza Esztergomba – ekkor indult meg igazán a város felvirágzása, bár a kötetben említett családok is már jóval korábban telepedtek meg Esztergomban. Sok ma álló épületet ezen családok ősei kezdtek el építtetni. Például Feichinger József és Sándor a reáliskola alapításában vállalt oroszlánrészt, Lőrinczy Rezső az első esztergomi kórház alapítója. Kamenszky Istvánnak köszönhető, hogy Esztergomban a polgárok kevés áldozattal vészelték át a kolerajárványt. Palkovics László Esztergom utolsó alispánja volt. A történelem viharai a családok életére is hatással voltak. Erről olvashatnak a könyvben pontos adatokkal, eseményekkel, fotókkal illusztráltan, ugyanakkor valóban olvasmányosan.
Amint annak a szerzők is hangot adtak, az alkalom s a kötet, azonkivül, hogy elolvasása valóban tartalmas, értékes és érdekes időtöltést jelent, remélhetőleg buzdítás mindenki számára, hogy keresse gyökereit, kutassa felmenőit. Így alaposabban megismerheti önmagát is, és megerősödik identitása, amelyre a mai világban különösen nagy szüksége van mindannyiunknak.

Fotó: Nyári Andrea

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor