A régi Esztergom zenei élete

Írta: Szabó Lászlóné 2018. február 06. kedd, 11:11
Rate this item
(0 szavazat)

fsv 98.jpg - 94.09 KbHiánypótló helytörténeti könyv bemutatója zajlott Esztergomban, a Szent Adalbert Központban 2018. január 28-án. A Laskai Osvát Antikvárium kiadásában jelent meg Szalai Béla munkája, amely a régi Esztergom zenei életét mutatja be, a Dalárda és a Zenei Kör történetével ismerteti meg az olvasót. Pálmai Árpád egyházzenész zenei bevezetője segített felidézni azt a kort – a 19. század második fele –, amelybe lelkileg beleképzelhettük magunkat. Neves zeneszerzők – Beethoven, Schubert, Mendelssohn, Liszt – dallamai csendültek fel. Annak idején, a korabeli esztergomi zenészek előadásában, a „Fürdő” vendéglő nagytermében hangversenyek műsorán szerepeltek.

A Laskai Osvát Antikvárium nevében Mezei Attila üdvözölte a közélet jeles képviselőit, köztük dr. Völner Pált, Esztergom város országgyűlési képviselőjét, aki rövid köszöntőt mondott. Kihangsúlyozta az együttzenélés, éneklés közösségteremtő erejét. Így fogalmazott: „A zenélés, éneklés közös élménye tehát nagyban hozzájárul az identitásunk kialakulásához és megtartásához. Őriznünk kell a ránk hagyott értékeket, és támogatnunk kell az újabb kincsek létrejöttét.” Rámutatott arra is, hogy milyen nagy szerepe volt a Dalárdának a polgárosodás szempontjából.
Völner Eszter operaénekes betegsége miatt Pálmai Árpád előadásában hangzottak el a zenei idézetek a könyvből. Ízelítőt kaptunk, többek között, Feigler Viktor alkotásaiból, aki igen termékeny zeneíró volt, és a zene majd minden ágában számottevő művet írt: miséket, miserészeket, betéteket, számos zongora- és orgonadarabot, kamarazenét, kórusműveket.
A könyvet dr. Sasváryné Szepesi Zsuzsanna, az MTA Zenetudományi Intézet ny. könyvtárvezetője mutatta be. A kötet két nagy részből áll: 1. Zenevilág Esztergomban a Bazilika felszenteléséig, 2. A Dalárda kora. A bevezetőben e korok társadalmáról, történelmi eseményeiről kaptunk áttekintést. Részletesebben foglalkozott a reformkor bemutatásával, mert ez az időszak változást hozott a polgárság életében. Igényes szakmai (zenei, művészeti) lapok jelentek meg, létrejöttek a polgári dalos mozgalmak, a dalárdák. A történelmi háttér bemutatása után olyan esztergomi muzsikusokról szólt, akik az egyházi és a világi zene területén működtek. Említsünk meg néhányat közülük, mert városunk büszke lehet tevékenységükre. Seyler József és fia, Károly, mindketten az esztergomi főszékesegyház karnagyai voltak. Miséket és világi műveket (szimfóniák, zongoratrió, virtuózdarabok) egyaránt írtak. Hulényi Ferenc, aki sokoldalú zenész volt. Klinda Rezső, a Dalárda karigazgatója. A Feigler család tagjai, akik tevékenységük széles skálájával kiemelkedőt alkottak a művészet különböző területein. A folytatásban a Dalárda létrejöttét és tevékenységét ismerhettük meg. 1865-ben már 50 tagja volt, Debrecenben kórusversenyen arany díjat nyertek, három évvel később Budapesten első helyezést értek el. Működésükkel jótékony hatást gyakoroltak a zenei oktatásra. 1874-ben megalakult a Zenei Kör. A Dalárda hatvan évig volt jelen a város zenei életében. Szalai Béla könyve mérnöki pontossággal megírt mű, hatalmas mennyiségű ismeretet tár elénk. A kötet jegyzettel, mellékletekkel, forrásmunkák feltüntetésével egészül ki. A könyv lapjain Beszédes Sándor korabeli fotóival és dokumentumok másolataival is találkozhatunk.
Szalai Béla, a könyv szerzője is szólt a hallgatósághoz. A rövid bemutatkozásból kiderült, hogy mérnökként dolgozott, bencés diákként végezte tanulmányait, rokoni szálak fűzik őt városunkhoz. A Feigler család egy kései leszármazottja ő, akik évtizedeken keresztül meghatározó szerepet játszottak Esztergom életében. Az íróra nagy hatással volt az, hogy a zene közösségi életet tudott teremteni, ezáltal a Dalárda hozzájárulhatott városunk polgárosodásához. A népies dalirodalom felelevenítésével, egyesületi életükkel ápolták a magyarságot. Volt időszak, amikor a Dalárda 400 tagot számlált, a hangversenyek mellett egyéb programokat is szervezett.
Tárgyi és szellemi örökségünk páratlanul gazdag. Az Esztergom zenei életét bemutató könyv a Laskai Osvát Antikvárium gondozásában jelent meg a Libri Veteres Strigonii sorozat 6. köteteként. Ez a kötet is bizonyítéka annak, hogy Esztergom, az ősi királyváros, milyen gazdag hagyományokkal rendelkezik. Ismerjük meg értékeinket és büszkén adjuk tovább!

A fotót Szabó László készítette.

Az oldalt készítette:

Elérhetőségek

Telefon: +36 30/911 49 65

E-mail: info@evid.hu

Olvasói Levelek: olvaso@evid.hu

Impresszum

Esztergom és Vidéke - Társadalmi és Kulturális Folyóirat

  • Kiadó: Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület
    Címe: 2085 Pilisvörösvár, Szent János u. 8.
    Kiadásért felelős: Ruda Gábor
     
  • Főszerkesztő: Filemon Béla
  • Szerkesztők:

               Németh Gabriella
               Szűcs Katalin
               Horváth Gáborné
               Tátyi Tibor